Sergio Perez nem elégedetlen azzal, ahogyan az idei szezonja alakul a Force India istállónál, ugyanakkor nem bánta meg, hogy tavalyelőtt hirtelen felindulásból a Ferrari helyett a McLarent választotta, ahonnan egyetlen gyötrelmes idény után távoznia kellett. Az egyéni tabellán 29 egységgel a 11. pozíciót elfoglaló mexikói pilótát a Magyar Nagydíj csütörtöki napján, a csapat karóráiról gondoskodó TW Steel sajtódélutánján faggatta az F+1 Blog.



- Mozgalmasan alakult számodra az idény félideje, mi volt az eddigi fénypont szerinted?

Mindenképpen Bahrein volt az évad eddigi fénypontja, ahol dobogóra állhattam és különleges volt Kanada is, ahol a győzelemért harcoltam – sajnos kevésbé különleges végkifejlettel. Most még nem engedhetek ki, de jó, hogy jön a nyári szünet. Várom, hogy a versenyhétvége után hazautazzak és családom társaságában kipihenjem magam, feltöltődjek.

- Milyen lesz úgy hazatérni, hogy épp most jelentették be: jövőre a Mexikói Nagydíj visszatér a versenytárba?

Tudom, hogy otthon mindenki nagyon izgatott amiatt, hogy végre lesz Mexikóban is Forma-1-es nagydíj. Remek lesz a szenvedélyes hazai rajongók előtt versenyezni. Mióta bemutatkoztam a Forma-1-ben, érzem, hogy mögöttem állnak és támogatnak engem. Már az érkezésem előtt is imádták ezt a sportot, amelynek nagy múltja van nálunk és sokat vártak arra, hogy újra legyen verseny az országban.

- Jobb a helyzeted itt, a Force Indiánál, mint a McLarennél volt?

A McLarennél az idény második fele borzalmasan alakult, nagyon nehezen boldogultam az autóval. Ott, a Force Indiánál tudom bizonyítani azt, hogy alkalmas vagyok a feladatra és ennek nagyon örülök.

- A versenyzők általában arról álmodoznak, hogy egy napon a Ferrari pilótái lesznek. Te közel álltál ehhez, a Ferrari tehetséggondozó programjának egyik kedvezményezettjeként versenyeztél a Saubernél, de végül mégis a McLarennél kötötték ki. Miért?

Amikor a McLaren felkínálta a lehetőséget, azonnal elfogadtam, mert a Ferrarinál még csak fontolgatták, hogy esetleg engem is bevetnek, de csak a következő szezontól. Sajnos nem jól sült el a dolog, de ilyen az élet. Senki nem tudhatja, hogy mit tartogat a jövő.



- Hogyan kell ezt elképzelnünk? Egyik pillanatról a másikra jött egy telefon és…?

Őszintén szólva nagyon hirtelen történt az egész. Javában egyezkedtünk a Ferrarival, amikor egyik pillanatról a másikra bejelentkezett a McLaren. Nem sokat gondolkodtam, mert ilyenkor nem nagyon van időd ilyesmire. Úgy döntöttem, hogy elfogadom és kész.

- Ennyi idő után visszagondolva: megbántad?

Sokat tanultam náluk, jobb pilóta lettem ott, így nincs mit megbánnom. Amikor emberként és versenyzőként is olyan sokat javulsz, mint én ott, akkor tényleg nincs mit megbánni.

- Hiszel abban, hogy világbajnok lehetsz?

Igen, és öt éven belül mindenképpen szeretnék világbajnok akarok lenni egy olyan, nagyobb csapat tagjaként, amely megadja nekem ezt a lehetőséget. A tehetség nagyon sokat számít, de sok mindennek kell klappolnia ahhoz, hogy működjenek a dolgok. Jókor kell lenni jó helyen és meg kell ragadni a lehetőséget. Arról egyelőre nincs elképzelésem, hogy melyik csapat lehet az, amelyiknél elérhetném a célomat.

- Milyen kilátásaid vannak jelenleg, tudod-e már, hogy merre versenyzel 2015-ben?

Még semmi nem dőlt el. Le kell üljünk a csapattal, meg kell vizsgálnunk a lehetőségeket és tárgyalnunk kell a folytatásról. Jól érzem itt magam, de bármi megtörténhet. A nyári szünet ideje alatt fogom meghozni a döntést a menedzsmentemmel együtt arról, hogy melyik lenne a legjobb megoldás számomra.

- Végezetül: ha azt mondjuk neked, hogy Jo Ramirez, mi az első dolog, amit azonnal rávágsz?

Nem hinném, hogy mondanom kellene róla bármi, inkább nem szeretném kommentálni…

(Jo Ramirez, a veterán mexikói Forma-1-es szakember, a McLaren egyik korábbi főkolomposa, Ayrtona Senna legközelebbi barátja tavaly óta úton-útfélen hangoztatja, hogy Perez túlságosan nagyképű, s szerinte erre fizetett rá a wokingi alakulatnál is.)